Intő jelek: egyre több európai szeret ki az ukrán menekültekből

A magyarok 67 százaléka elutasítja azt, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz, mutatta ki nemrég a Századvég friss közvélemény-kutatása. Nem véletlen, hogy itthon egyre kevesebben örülnének, ha északkeleti szomszédunkkal bővülne az uniós országok sora, de a kérdés kapcsán érdemes megvizsgálni, mi a helyzet azokkal az ukránokkal, akik már itt vannak? 

Hogyan viszonyul Európa ahhoz a kicsivel több mint 4,25 millió főnyi, Ukrajna területéről érkezett, nem uniós állampolgárhoz, akik a 2022-es orosz offenzíva következtében hagyták el hazájukat, és akiknek a humanitárius ellátása egyre nagyobb terhet ró a gazdaságilag nem túl jó állapotban lévő kontinensre?

Kire költse a pénzét Európa?

Kezdjük a száraz tényekkel: Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) szerint 2022 és 2025 között mintegy 6,9 millió ember hagyta el menekültként Ukrajnát. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy bár számszerűleg az Európai Unió országai közül idén márciusban Németország (1 millió 185 ezer fő), Lengyelország (997 ezer fő) és Csehország (365 ezer fő) rendelkezett a legtöbb ukrán menedékkérővel, a lakosság számarányához viszonyítva a legnagyobb terhet a lengyelek, a csehek, Írország (112 ezer fő), Lettország (49 ezer fő) és Észtország (33 ezer fő) viselik. Emellett Nagy-Britanniába 2024 közepéig nagyjából 210–270 ezer ukrajnai menedékkérő érkezett.

A dublini székhelyű Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) március 24-én publikált felmérése kijózanító következtetésekre jutott azzal kapcsolatban, hogyan ítélik meg az európaiak az ukrán menekültekre, illetve az Ukrajnának szánt humanitárius és katonai segítségnyújtásra költött milliárdok sorsát.

Összességében az Ukrajnának szánt segítséget 2022-ben az EU népességének 88 százaléka támogatta, 2024-re ez az arány 71 százalékra apadt. Beszédes, hogy a lakosságarányosan a legtöbb menedékkérőt befogadó Lengyelországban ez az arány 60 százalékra csökkent.

Ha az ukrán menedékkérők befogadásával és támogatásával kapcsolatos attitűdöket nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy 2024-re a megkérdezettek többsége (55 százalék) szerint a kormányuk „kellő mennyiségű” pénzt áldoz, 20,1 százalék szerint azonban túl keveset, míg 24,9 százalék szerint túlságosan sokat is költ ezekre a célokra. A pénzt sokallók aránya 2022-höz képest 7,9 (egy másik módszertani mérés szerint 7,4) százalékponttal nőtt.

A felmérés rámutatott arra a nem túl meglepő arányosságra, hogy azok az európai polgárok, akik minél inkább nehéz helyzetbe kerültek anyagilag, esetleg fizikai-mentális jóllétük tekintetében, azok annál kevésbé támogatják, hogy az országuk az ukrán bevándorlókra fordítsa az egyre szűkösebb állami forrásokat.

Azok közül, akiknek nem változott érdemben az életszínvonala 2022 és 2024 között, szintén a kevésbé tehetősek támogatják a legkevésbé, hogy pénzt kapjanak az ukrán menekültek: szűk többségük, 53 százalék viszonyul ehhez pozitívan.

Az Eurofound a gazdasági nehézségeken túl a közösségi médiát és az álhíreket okolja a menekültekkel és az Ukrajna finanszírozásával kapcsolatos lelkesedés visszaeséséért. A szervezet szerint az unió „agilis rendszert hozott létre a gazdasági sokkok elnyelésére”, bár konkrét példákat a politikai lózungokon túl nem tudott felsorolni.

A két fő befogadó országban már elszakadt a cérna

Az ukrán menekülteket erején felül befogadó Írországban 2022 óta folyamatosan nő a feszültség. A Mail Online szerint legutóbb május elején, Letterkennyben vonultak utcára ezernél is többen, hogy az ukrán menedékkérők jelenléte és általában a bevándorlás ellen tüntessenek.

– hangzott el a tiltakozó felvonuláson, ahol többek között „Árulók élnek közöttünk” feliratú transzparensekkel utaltak a kormány kudarcos bevándorlási politikájára. Ennek a megítélésén az sem enyhített, hogy az ukrán menekültek elszállásolására 2023-ban költött 910 millió fontnyi összeget 2025-re kevesebb mint 340 millió fontra csökkentették.

Lengyelországban az elnökválasztáson is központi téma lett az ukrán menedékkérők kirívóan magas száma, és az, hogy a lengyel társadalom megítélése megváltozott velük kapcsolatban.

Karol Nawrocki, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje győzelme esetén például olyan törvényjavaslatot terjesztene elő, amely előnyben részesíti a lengyeleket az ukrán állampolgárokkal szemben az egészségügyi várólistákon és az beiskoláztatás terén.

– fogalmazott a jobboldali elnökjelölt.

Sławomir Mentzen és Grzegorz Braun, az első fordulóban kiesett radikális jelöltek ennél is keményebb üzeneteket foglamazott meg a híveik felé.

Ennek hatására pedig a Donald Tusk miniszterelnök embereként számontartott Rafał Trzaskowski is kénytelen volt felvetni a kampányban, hogy

Az Ukrán EU-tagság buktatói már velünk élnek

A háború kitörésekor érthető módon a menedékkérők iránti szimpátia is a tetőfokán állt, ez alól hazánk sem volt kivétel” – mondta el a Mandiner megkeresésére Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Ugyanakkor ő is megerősítette, hogy Magyarországon sokkal kevesebb ukrán maradt, Európában, arányait tekintve viszont messze Lengyelország fogadta be a legtöbbet közülük, akik hosszú távon is letelepedtek, így nem csoda, hogy a gondok is ott jelentkeznek a legerőteljesebben.

– tette hozzá a szakértő, aki ezeknek három csoportját vázolta fel:

• Meg kell osztani a szociális juttatásokra szánt forrásokat.
• A menekültek elszállásolása az egekbe veri az ingatlanok bérleti díjait.
• Munkaerőpiaci feszültségek keletkeznek.

„A rászorulók, az albérletben élők, vagy az alacsonyabb végzettséghez kötött munkát végzők a saját bőrükön tapasztalják ezeket a negatív jelenségeket, ez magyarázza a menekültek iránti szimpátia jelentős csökkenését” – mutatott rá Siklósi Péter, aki azt is hangsúlyozta: „Hogyha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, akkor ezek a jelenségek csak súlyosbodnának, főleg az Ukrajnával szomszédos országokban.”

Arra a felvetésre, hogy az EU igyekezett volna tompítani a menekülthullámmal járó nehézségeket, az elemző úgy reagált:

A közösségi média felelőssé tétele kapcsán kiemelte, „hogyha valaki a közösségi médiából tájékozódik, azt a liberális európai mainstream igyekszik úgy beállítani, mintha automatikusan orosz dezinformáció áldozatául esne”, pedig ez koránt sincs így:

Siklósi Péter azt is hangsúlyozta, hogy a több millió menedékkérő komoly biztonsági kockázatot is hordoz az unió számára: „Az akár az ukrán, akár az orosz titkosszolgálatok által beszervezett embereket még úgy is képtelenség lenne kiszűrni egy ekkora létszámból, ha egyáltalán kísérletet tennének erre.”

A szakértő hozzátette: Ukrajna esetleges EU-csatlakozása esetén ez a veszély is fokozódna az unión belüli szabad mozgás miatt, ahogy a már most, a menekültek körében is jelenlévő szervezett bűnözés is fokozottabban jelentkezne.

Nyitókép: Ukrán menekültek várakoznak egy portugál repülőtéren. Fotók: AFP